Agria Wonderland Ready for You Angel (Angie)
Angie vagyok!
Csokibarna kis csoda, de szárnyaim helyett fogaim ropogtatom! Egy huncut, pörgős, rosszcsont, főleg ha műanyagot találok ( slag, rendszámtábla, tőmlő, locsoló….) ami elég ropogós! Ropogtatom, rágcsálom!
Bátor vagyok mint egy kis oroszlán, még a saját árnyékom is megugatom! Hámon szépen sétálok, mint egy király, farkam lobog mint egy zászló, de ha idegen kutya jön….hopp, már haverkodom! Egy kis zsivány vagyok, ha játszani hív a világ!
Tudok ülni, feküdni és hatalmas barna szemekkel nézni, vágyni a simire, jutifalatra, de különösképpen a gazdi ágya közepén! Szemtelen kis tréfákkal mókamester vagyok a csapatban!
Velem minden nap egy újabb édes vidám razzia! Este ágyon heverve, farok csóválva, vigyorgó tekintettel álom ragad ugyan szememre, de megnyugtat a gondolat, hogy másnap új nap, új rágos küldetès!
Hát ez vagyok tömören ÉN!
Agria Wonderland Ready For You Barney (Barni)
Az elmúlt egy évünk Barni mellett eseménydús volt, mondhatni nem unatkoztunk egy percet sem. 😀 Az első pár hét megterhelő volt picit, éjjel keltünk, mint egy pici babánál, kivinni pisilni, kakilni. Aztán szépen megtanulta a dolgokat.
Mivel mi kinti-benti kutyusnak terveztük, így mikorra már az idő is melegebbre fordult, éjjelre kint hagytuk. Nagyon ügyesen vette a kinti egyedüllétet, semmi gond nem volt vele. Barni egy nagyon okos, gyorsan tanuló szeretetgombóc 😊 . Napközben a munka miatt nem vagyunk itthon, így Ő birtokba vehette, felfedezhette az udvart, kertet. Egy igazi tereprendező a javából, sokszor a szívinfarktus kerülgetett minket munkából hazaérve a látottak miatt 😅.Szoktuk is mondani, hogy benne egy hód is elveszett, mindent is megrág, szétrág.
Nagyon szereti az emberek társaságát, bárki jön hozzánk nagyon tud örülni neki. Nagyon barátságos természet, egyből hanyat dobja magát, hogy simogassuk a hasát😀. Folyton követ minket akárhová megyünk, keresi a közelségünket, bújik hozzánk. Alig várja már, hogy munkából hazaérjünk és a nap hátralévő részét együtt töltsük. A gyerekek is imádják Őt, folyton nyúzzák. Sokszor már Barni menekül előlük 😀.
Sokat sétálunk vele, ami a kezdeti időszakban elég strapás volt. Minden is érdekelte és a sétából lassan futás lett. Nem beszélve arról, hogy egyre nagyobb lett, egyre nagyobb erővel bír. Embert próbáló séták voltak az biztos.
De mi minden tulajdonságát egybevéve így szeretjük🥰!
Nagyon köszönjük Nektek Barnit! Pont olyan természetű kutya, amilyet mindig is szerettünk volna🥰.
Agria Wonderland Ready For You Bruno (Bruno)
Első kutyásként nagy adag izgalommal és kutyatrénerrel felszerelkezve vártuk a mi 4.ik családtagunkat. Nem mondom, a kezdeti nehézségek közben párszor megkérdőjeleztük ép elménket, az éjjeli ébredések régóta nem tartoztak a napi rutinunkba😅 Viszont hamar kiderült, hogy Bruno különösen okos, és szerencsé(nk)re mindenbe gyorsan beletanult. Azt hiszem, egy csodakutyát kaptunk, mert őt akár az alkalmi cipőm mellett is altathattuk, az alvóhelyén kívül piciként semmiben sem tett kárt. Ezt később, kamasz koràban elkezdte bepótolni, de sebaj, van még pár kiirtandó levendulabokrunk 😝.
Bruno érkezése óta rengeteget vagyunk a szabadban, erdőt-mezőt járunk, a “gyerekek” patakokban, pocsolyában ugrálnak együtt. A hazaérkezésünket kőszáli kecskét meghazudtoló ugrások üdvözlik 🙃.
Bruno egy kiegyensúlyozott, nagyon nyugodt kutya, temperamentumra teljesen a családunkba passzol, mintha nekünk teremtették volna. A kutyaoktatótól az állatorvosig, mindenki dícséri mennyire értelmes. Meg hát szépséges, de ezt mondanom sem kell, nekünk mindenképp a legszebb, de minden kutyabarát is a csodájára jár a környéken, büszkén zsebeljük be a rengeteg bókot😊. Nekünk a pofija a kedvencünk, ez a csodaszép pihepuha pofi, ami annyira emlékeztet a Buksyéra és amitől olyan kiskutya formája maradt még mindig, így naaagy egyévesen is🥰 .
Bruno a végletekig türelmes, és szófogadó. Csak legyünk vele. Mert ha nem, akkor bosszúból felköltözik a kerti kanapéra, szanaszét fetrengi és agyonsározza, majd visszaszökik a saját udvarrészébe hogy meg ne lássuk ki volt a tettes😝.
Agria Wonderland Ready For You Charlie (Csoki)
Csoki egy szuper családtag és nagy segítség nekünk. Az elmúlt 1 év nagyon mozgalmasra sikerült, mert mi január elején ( pont a mai napon ) költöztünk Dunaszegre Szentendréről. A lányok új suliba és oviba kezdtek és nemsokára Csoki is csatlakozott a szigetközi csapathoz.
A kezdet nem volt könnyű, mert azt hittük a hajnali ébredések végleg elmúltak már, mivel a lányaink alszanak mint a bunda, de Csoki ügyesen vette az akadályt és 2-3 hét után abszolválta a feladatot😊.
Hamar megismerkedett a dunai világgal és imádta az első pillanattól a reggeli sétákat a Duna-parton és a hatalmas pancsolasokat a hűvös vízben.
Már hamar megtanult szépen pórázon sétálni és jól viselkedik amikor nincs korlát akkor is.
Azóta nagy kutya lett, lett sok barátja neki is - nekünk is általa.
Kiderült, hogy szereti a havat! Nagyon 😊, így a mostani hóesés igazán jó móka volt, és hatalmas hógolyó csatában vett részt a csajokkal.
Agria Wonderland Chucky (Chucky)
Chucky egy végtelenül kedves, bujós kismacska, jaaah nem, kutya.
Amikor elhoztuk iszonyat hiszti volt hazáig, na azóta se a kedvenc szórakozása az autózás, de már szokja! Ahogy hazaértünk rájöttünk, hogy nem is tudjuk mit vállaltunk, hisz ezer éve nem volt kiskutyánk. Szobatiszta lett 2 hét alatt, ami csoda volt, igen ám, de felevett mindent amit csak talált, nah itt jött az ötlet, hogy hiába hisszük magunkat kemény, ügyes gazdiknak, nekünk iskolába kell menni.
Kijártunk 2 iskolát is, minden nagyon ügyesen ment, kivéve a szar evés, amivel a mai napig küzdünk, így mindenki rajtunk nevet, mert két hatalmas lámpával visszük sétálni, hogy fel ne egye.
Imád a gazdival minden este birkózni, anélkül nincs lefekvés, így „harcra” kiképezve mehetett kutya napközibe. Ahogy bekanyarodunk a napközi utcájába, már vonyítva sír, hogy mehessen játszani, vagyis szerintünk szocializálódni. Imád játszani és sétálni, ami napi 4km minden este.
Kedvenc helye Újmohács, ahol egész nap fut, szalad és hát a kert végében a Duna, imád pancsolni!
A plüss játékok szent és sérthetetlen, mindenre vigyáz, sose szedett szét semmit, leltár van, ha viszem mosni jön és nézi, hogy mégis mit képzelek, hogy bezárom őket abba a fura dobozba. Imád költözni, ami abban nyílvánul meg, hogy viszi a plédjeit és a párnáját mindenhová :)
A megfelelő kaját megtalálni nem volt könnyű, így az elején sokszor jártunk a doktor bácsihoz, de azt is megtanulta milyen jó ott is.
Igazi kis labrador a jó kis „megőrülésekkel” és az akaratos kis fejével. Sokat kell még tanulnunk, hisz vannak hiányosságok, mint például a behívás ha másik állatot lát, de ezen kívül minden szuperül működik!
Nem is kívánhatnánk jobb kutyát! Sok-sok puszit küldünk az otthoniaknak .
Agria Wonderland Ready For You Dominic (Dömi)
Dömivel szépen alakulnak a dolgok, rendszeresen járunk kutyaiskolába és folyamatosan gyakorlunk itthon is. Emelett minden nap járunk sétálni. Heti 1-2 alkalommal pedig panzióba is szokott menni.
Az étvágya hatalmas, rengeteget tudna enni. Ugyanez igaz a mozgásra is. Egy hosszabb téli túrán simán ment 30km-t is és nem látszott rajta, hogy fáradt. Van egy nagyon jó pajtása egy másik labrador, aki 2 éves, velük rendszeresen járunk sétálni a közeli mezőkre. Találkoztunk a kutyaiskolában Dömi előző gazdájának egy rokonával (lányával) is, aki ránk ismert.
Döminek nagyon jó idegrendszere van, szinte az egész Szilvesztert átaludta itthon. A felugrálásról és a földről fölevésről továbbra se sikerült még leszoktatni őt. Kedvenc játéka a labdázás, azt végtelen ideig tudná játszani.
Nagyon jól kijön a gyerekekkel is és eddig úgy néz ki, hogy akikkel találkozott, a gyerekek szintén kedvelték őt.
Nagyon sok közös élményünk volt május óta, ahova tudom viszem magammal, ha pedig nem, akkor tesóméknál szokott lenni. Nagyon szeret emberek mellett lenni és játszani. Sok kutya barátja is van.
Összességében nagyon jó társ és bár sok munkát csinál nekem a képzése, lefárasztása, az időnkénti elcsüggedésem ellenére örülök neki, hogy az én kutyám lett Dömi.
Agria Wonderland Ready For You Missy (Müzli)
Sziasztok Ani és Lóri!
Gondoltam, az első születésnapom alkalmából én magam számolok be arról, hogy hogyan alakult az életem, mióta elindultam tőletek a nagybetűs KUTYAélet felé.
Az autós utazás hazafelé… nos, azt inkább nevezzük érzelmileg intenzív élménynek. Kicsit sírdogáltam, mert hát valljuk be: új emberek, új szagok, mozgó doboz…stresszes volt. De szerencsére velem jött az otthoni illat, a takaró, amit tőletek kaptam, így mindig „velem voltatok” egy kicsit. Amikor megérkeztünk, már minden várt: saját kis ágyikó, szeretet, nyugalom. És innen fontos megjegyeznem: az első naptól kezdve nem sírtam éjszaka. Profi voltam😌.
Az alvásról viszont volt egy saját elképzelésem. A kanapé és ágy alatti rész gyorsan a kedvenc helyeim lettek, és amíg fizikailag befértem az ágy alá, addig ott aludtam. Hiába volt puha ágyikóm, nekem az „alvás a bútor alatt” volt az igazi stílusom.
A dicséretet és a jutalomfalatot viszont hamar megértettem. Rájöttem, hogy ez egy kiváló cserekereskedelmi lehetőség, így meglepően korán megtanultam leülni, természetesen jutalomfalatért cserébe. Az oltási sor végéig tartó időszak végtelennek tűnt, és a szobatisztaság… nos, mondjuk úgy, volt benne kihívás. De amint eljött a szabadság, hirtelen minden ment, mint a karikacsapás.
Az emberek iránti rajongásom azóta is töretlen. Ha meglátok valakit, akiben akár csak egy halvány simogatási potenciál is felcsillan, azonnal teljes testtel ünneplek: ugrás, csóválás, lelkesedés minden irányba. Ezt persze nem mindenki értékelte maradéktalanul, ezért időnként finoman emlékeztettek rá (még ma is🙈 ), hogy idegenek nyakába ugrani nem minden helyzetben elegáns viselkedés. A tejfogas időszakomban ez különösen emlékezetes élmény volt az érintetteknek…
A séták eleinte inkább erőpróbára hasonlítottak. Határozott elképzelésem volt arról, merre és milyen tempóban haladjunk, és ezt igáslókat megszégyenítő lendülettel képviseltem. Idővel azonban, nagyjából mostanra, ez kisimult. Most inkább az orrom irányít, ami néha egészen kreatív útvonalakat eredményez és a gazdik számára is tartogat meglepetéseket.
Tavasszal új fejezet kezdődött az életemben: kutyaoviba jártam. Tele volt tanulással, játékkal, új feladatokkal, és nagyon élveztem. Közben egyre több helyre eljutottam a családdal, nyáron pedig szinte beköltöztünk a Balaton mellé. A vízzel azonnal összebarátkoztam: úsztam, pancsoltam, mintha mindig is ezt csináltam volna, igazi vízi kutyaként.
A nyár végén néhány napot panzióban töltöttem. Elsőre szokatlan volt, de hamar ráéreztem a hangulatra: sok kutya, sok játék, igazi nyüzsgés. Amúgy már tavasz óta rendszeres program a kutyafuttató is, ahol kialakult a saját kis baráti köröm, és a napi bandázás mára alapvető szükségletté vált.
Ősszel belevágtunk az alapfokú kutyasuliba is. Októberben azonban egy szünet következett, mert nagylány lettem, de a folytatás már tervben van és biztos vagyok benne, hogy újra ugyanolyan lelkes leszek.
Az első karácsonyom igazán különleges volt. Megjelent egy fa a nappaliban, amit nagy figyelemmel, de példás önuralommal szemléltem. Nem bántottam, viszont ajándékot én is kaptam.
Ahogy ott feküdtem a fa alatt, a családom körülöttem, akkor már pontosan tudtam: itt az én helyem. Lassan egy év telt el azóta, hogy elindultam tőletek és most, az első születésnapom környékén már magabiztosan, boldogan és csóválva élem a mindennapjaimat.
És innentől mi, a gazdik mesélünk:
Missy (Müzli, Mümü, Mümüs, Müzmüz) egy kiegyensúlyozott, jó idegrendszerű, végtelenül kedves kutyus lett. Jól eszik, gyönyörű, és bárhová megyünk vele, mindenki megjegyzi, milyen gyönyörű, szerethető jelenség.
Teljesen igaz rá az anyukájának, Buksyka leírása: „egy csillagszóró dinamikájával rendelkezik, vagy nyugodtan pihenget vagy 150%-on pörög”.
Van saját helye a kanapén, a szívünkben pedig már az első pillanattól kezdve. Minden nap öröm vele, és nagyon hálásak vagyunk azért az alapért, amit tőletek kapott. Köszönjük a gondos nevelést, a szeretetet és azt, hogy egy ilyen csodálatos kutyát bíztatok ránk.
