Labrador kiskutyák korai szocializációja: kulcs a boldog felnőtt kutyaélethez. Tippek és trükkök a sikerhez

A legfontosabb tennivalónk a kiskutya hazavitele után - a korai szocializáció második szakasza.

Ebben az írásban a kiskutya korai szocializációját mutatjuk be lépésről lépésre, konkrét példákkal, bevált módszerekkel és elkerülendő hibákkal együtt.

Gyakran feltevődik a kérdés, hogy mi az a legfontosabb tennivaló, amivel az új gazdinak kötelezően kezdenie kell a kiskutyával való új kapcsolatot. A másik kérdés, amire sokan szeretnénk választ kapni, az az, hogy miként lesz a kutyusunk kiegyensúlyozott, nyitott, barátságos és magabiztos.

Mindkét kérdésre ugyanaz a helyes válasz: a megfelelő korai szocializáció.

Mielőtt részletesen bemutatnánk a ránk váró feladatokat lépésről lépésre ismerjünk meg néhány alapfogalmat:

Mikor zajlik a korai szocializáció?

Kutatások egész sora bizonyítja, hogy a kiskutyák életének a nagyon korai szakaszában létezik egy úgynevezett korai (kritikus) szocializációs ablak, ami 3-4 hetes korban kezdődik és fajtától/egyedtől függően 16-18-20 hetes korban ér véget.

Így értelemszerűen ez a folyamat már a tenyésztőnél megkezdődik (erről bővebben itt), de nagyon lényeges, hogy új gazdiként teljes erőbedobással ezt a folyamatot „levezényeljük”, hiszen ez fogja meghatározni a kiskutya viselkedését a későbbiekben.

Miért fontos a korai szocializáció?

Nevezzük ezt az időszakot „kritikus szocializációs ablaknak” is, hiszen a jól elvégzett szocializáció egy kiegyensúlyozott, magabiztos kutyust fog eredményezni, míg a nem megfelelő vagy hiányos szocializáció „végeredménye” egy olyan kutyus lesz, aki kötelezően valamilyen viselkedészavart fog mutatni: félénkség, agresszió, önkontroll-hiány, stb. Ezért kiemelten fontos, hogy ezen folyamatot megfelelő időben és megfelelő módon hajtsuk végre, hiszen nagyon nagy a tét: ez teszi a különbséget egy boldog, magabiztos kutya vagy egy mindentől/mindenkitől félő vagy mindent/mindenkit megtámadó kutya között. Szánjunk rá megfelelő időt és energiát, mert a későbbiekben ez majd meghozza a gyümölcsét.

Mit is jelent konkrétan a korai szocializáció?

Bár szinte minden gazdi számára ismerős ez a kifejezés, mégis elég sok a félreértés ezzel a témával kapcsolatban.

Nagyon lényegretörően úgy határozhatnánk meg a korai szocializációt, mint egy életre szóló tanulási folyamatot, amely során a kiskutya megtanulja és leltározza az őt ért ingereket és élethelyzeteket, mint számára pozitiv, semleges vagy negatív behatások. Az ekkor hozzárendelt „címke” egy életen át marad, így fontos az is, hogy megfelelőképpen menjen végbe ez a folyamat.

Hogyan történik a korai szocializáció?

A kritikus szocializációs időszak során a kutyust meg kell ismertetni mindazokkal a lehetséges helyzetekkel, amelyekkel a későbbiekben találkozni fog és ezeket kell többször megismételni úgy, hogy a kutyus számára pozitív élménnyel záruljon az adott tanulási helyzet.

Milyen ingerekkel kell a kutyusnak találkoznia a szocializáció során?

A szakirodalom különböző „szocializációs stratégiákat” mutat be, de abban mindenki egyetért, hogy a következő kategóriákban található helyzeteket mindenképpen be kell iktassuk a folyamatba:

1. Emberek. A kiskutyának találkoznia kell minél több különböző megjelenésű személlyel ezen időszak alatt: magas, szakállas, tolószékes, szemüveges, kerékpáros, babakocsit toló, maszkot viselő, dohányzó, élénk színű ruhákat viselő, kézben csomagot vagy táskát viselő, stb. emberrel. Külön figyelmet kell fordítanunk a gyerekekkel való találkozásra.

2. Testet érő érintési ingerek. Ezen kategóriába tartoznak mindazok az ingerek, amelyek a későbbiekben megkönnyítik a kutyussal való mindennapi interakciót: simogatás, fülvizsgálat, póráz/hám viselése, fésülés, fogak és szájüreg vizsgálata, fürdetés, stb.

3. Állatok (kutyák és más háziállatok). Kiemelt fontosságú ingerek ezek, hiszen ezen tanulás folyamán fog tudni a kutyus a fajtársakkal és más állatokkal adekvált kommunikációt és együttműködést kialakítani.

A kutyusunknak találkoznia kell különböző fajtájú, termetű, méretű és temperamentumú kutyával és lehetőség szerint más háziállatokkal is (főleg, ha a továbbiakban gyakran kerül velük kapcsolatba).

4. Hangok és zajok. Világunk a vizuális ingereken kívül számos hallható ingert is magában foglal. Ezek megismerése is létfontosságú: háztartási gépek, közlekedés hangjai, audiovizuális eszközök, szerszámgépek stb. hangjai.

5. Különböző helyszínek és élethelyzetek. Itt elsősorban azokra az élethelyzetekre kell fókuszálnunk, amelyekkel valószínüleg találkozni fog a kutyusunk élete során. Így pl. erdő-mező, városi környezet, vízpart, autóval való utazás, állatorvosi rendelő, stb.

6. Felületek. Ezen időszakban minél több különböző taktilis ingert is érdemes bevetni, így a kutyusnak különböző tapintási érzetet jelentő felületet is meg kell tapasztalnia: homok, gyep, szőnyeg, műfű, kockakő, beton, fém, víz stb. felület.

Egyes, a kutyák magatartásával foglalkozó szakemberek az úgynevezett „szocializációs checklist” kidolgozását és használatát javasolják Ez tartalmazza mindazokat a konkrét ingereket és helyzeteket amelyekkel a kutyusnak találkoznia kell. Ez segít abban, hogy megtervezzük és nyilvántartsuk az elvégzendő feladatokat. Ha nem is készítünk ilyen listát, mindenképpen érdemes valamilyen átfogó stratégiában gondolkodni

forrás: http://www.dogica.com/socialize-puppy-dog.html

Mire kell figyelni a korai szocializáció során? (hogyan ne kövessünk el hibákat)

Annak érdekében, hogy a megfelelő eredményt elérjük, az élménynek mindig pozitívnak kell lennie. Ezt részben úgy érjük el, hogy előre megtervezzük és tudatosan építjük fel a stratégiánkat, másrészt pedig intenzíven jutalmazzuk a kutyust. Fontos, hogy e folyamat során csak olyan helyzetekbe kerüljön a kutyus amikor pozitív végkimenetel várható. Ha a kutyus bizonytalan, mindig bátorítsuk és jutalmazzuk.

Figyeljünk arra, hogy mindig a kutyus adja a tempót. Sokkal hasznosabb, ha apró lépésekben haladunk és hagyjuk a kutyust kezdeményezni. Soha ne erőltessük bele egy olyan helyzetbe, amire még nincs felkészülve vagy amitől szemmel láthatóan idegenkedik. Inkább több apró lépésben kezdjük újra az adott helyzet megismerését.

Kezdjük a tanulást előbb kisebb intenzitású ingerekkel. Inkább közelítsünk távolról, minthogy a kutyus egyből a helyzet sűrűjében talája magát. Figyeljük a kutyus testbeszédét és ha úgy látjuk, hogy az adott helyzetben bizonytalan, tegyünk egy lépést hátra, de ne meneküljünk ki a helyzetből, mert akkor kedvencünk ezt a magatartást fogja megtanulni

Törekedjünk minél több és minél változatosabb ingert alkalmazni a kritikus szocializáció során. Ezen tanulási folyamatra érvényes az, hogy a több az jobb. Természetesen fontos az élmények minősége is: minél pozitívabb az élmény, annál „hasznosabb” lesz a szocializáció szempontjából

Tartsuk be az oltásokra és a kíméletes mozgatásra vonatkozó szabályokat. Ne tegyük ki a kiskutyánkat olyan helyzeteknek, amelyek az oltási program vége előtt fertőzésveszélyt jelenthetnek számukra. Úgyszintén kerüljük a túl intenziv vagy túl hosszú ideig tartó mozgást is.

Néhány konkrét példa, avagy hogyan csináljuk mi.

A szocializáció folyamata mindig egy koncentrikus folyamat, ahol a kiskutyával a világot egyre táguló körökben ismertetjük meg.

Nagyon fontos a fokozatosság és a kutyus viselekdésének a folyamatos figyelése, hiszen így mi is mindig megfelelően tudunk reagálni és eldönteni, hogy mekkora lépést tegyünk előre.

A legelső lépések mindig a saját otthonunk megismerésével kezdődnek. Minden olyan ingert felvonultatunk amivel a későbbiekben találkozni fog: háztartási gépek, zene, szerszámgépek, kapucsengő,stb. Bemutatjuk kontrolláltan az otthonunkban lakó más négylábúakat is, gondosan ügyelve arra, hogy az élmény ne legyen túl intenzív és ezáltal ne legyen félelemkeltő.

Megismerjük a kertet és az ezt körülölelő „látható univerzumot” is. Ezáltal a kiskutya különböző felületeket tapasztal meg (gyep, föld, kavics, stb.), de olyan ingerek is érik, amelyekkel a házban nem találkozhat: énekesmadarak, a közlekedés beszűrődő zaja, a szomszéd kertből átugató kutya, fűnyírógép, a szomszédból átmosolygó személyek, stb.

Mivel a korai szocializációs folyamat és az oltási program részben átfedik egymást, ezért a külvilágról szerzett első benyomásokat (nálunk) úgy szerzi meg a kiskutya, hogy autóval elindulunk megismerni a világot. Megállunk olyan helyeken is, ahol nagyon sok inger érheti a kiskutyát anélkül, hogy fertőzésveszélynek tennénk ki őt. Az autó biztonságából kitekintve megállunk pl. egy bevásárlóközpont parkolójában és a nyitott ablakon keresztül figyeljük a világot.

Amint az oltási program lehetővé teszi, elkezdjük megismerni a várost is. Mindig a kevésbé intezív ingerekkel kezdjük és kis lépésekkel haladunk előre.

Amint már megfelelő magabiztossággal mozog a kutyus az átlagosan forgalmas helyeken, továbblépünk néhány, a szocializáció szempontjából kincset érő helyre:

-sulik külső kerítése, amikor a gyerekek szüneten vannak. Itt sikerül olyan mennyiségű gyerekhangot megtapasztalni, amire amúgy esélyünk sem lenne. Óvatosan közelítünk és folyamatosan figyeljük a kutyus reakcióit: Ha konfortábilisan érzi magát közelítünk, ha nem, abban a pozicióban maradunk, ahol számára még nem okozott félelmet. Természetesen folyamatosan jutalmazzuk a legkisebb pozitív viselekedési mozzanatot is. Ha szerencsések vagyunk, akad egy-két „kutyabolond” gyerek is aki nagyon nagy örömmel simogatná a kuytust. Vakáció idején próbálkozhatunk játszóterekkel.

-egy másik haladó feladatsor a különböző piacok és vásárok forgataga. Hihetetlen mennyiségű illat, szag, különböző megjelenésű személy és hangok-zajok sokasága árasztja el a kutyust ezeken a helyeken. Nagyon fontos itt is a fentiekben ismertetett fokozatosság.

-természetesen nem maradhat ki a fentiekből a kutyás helyek megismerése sem. Egy jól megválasztott kutyasuli mindig nagyon nagy segítséget jelent a fajtársakkal való szocializációban. Ez legalább annyira fontos mint az, hogy a mi, emberi világunkban otthonosan mozogjon. Mivel a kutyák két világ keresztmetszetében mozognak fontos, hogy úgy az emberi, mint más kutyák kommunkiációját is tökéletesen értsék és ezáltal adekvát módon tudjanak reagálni a más kutyák felől érkező jelzésekre is.

A szocializáció egy egész életen át tartó folyamat, amelynek az alapjait a korai szocializációs időszakban tesszük le.

Ha jó munkát végeztünk a kutyusunk barátságos, nyitott, jókedélyű lesz és megfelelő önkontrollal fog rendelkezni. Ellenkező esetben viszont komoly viselkedési zavarokat fog mutatni és félni fog vagy agresszív magatartást fog tanúsítani teljesen semleges helyzetekben is. Nagyon sok kutyus azért is kerül menhelyre, mert a nem megfelelő korai szocializáció miatt nagyon nehéz lesz az együttélés vele a mindennapok során.

Sajnos igaz ez a nem megfelelő tenyésztőtől (vagy szaporítótól) hazavitt kutyusokra is. A nagyon korai időszakban (3-9 hét) elmaradó vagy traumatizáló szocializáció egy életre meghatározhatja a kiskutya viselkedését és ezáltal a sorsát is.

Saját megfigyelésünk az, hogy a kamaszkorban (6-12 hónapos korban) megfigyelhető egy olyan időszak, amikor fokozottan kell figyelnünk a kutyus viselkedésére. Ezen időszakban szükség lehet egy újabb, a korai szocializációra emlékeztető, de attól nyilván kevésbé összetett „ismétlésre” is.

Ha sikeres volt a korai szocializáció, az együttélés örömteli lesz és egyre mélyülő kétirányú bizalmi kapcsolat alakul ki az új négylábú családtag és közöttünk. A tennivalóink itt még nem érnek véget, hiszen amint tudjuk, az ismétlés a tudás anyja. Így a megfelelően végrehajtott korai szocializáció sziklaszilárd alapjára tovább tudjuk építeni az egyre jobban kiteljesülő csodálatos kapcsolatunkat kutyánkkal.

Végezetül pedig egy összefoglaló videó:

Kedves gazdi! Ha úgy érzi, hogy a fentiekben bemutottak hasznosak lehetnek más kutyás embertársainknak is, nagy örömöt okozna azzal, hogy megosztja ezt a kis ismertetőt!

Források

https://lclsonline.org/puppy-socialization-dont-miss-the-critical-window/

https://www.akc.org/expert-advice/training/puppy-socialization/

https://kb.rspca.org.au/knowledge-base/is-socialising-my-puppy-important/

https://www.thekennelclub.org.uk/getting-a-dog/caring-for-your-new-puppy/what-is-puppy-socialisation/

https://www.petbarn.com.au/petspot/puppy/behaviour-and-training/puppy-socialisation/

https://www.thelabradorsite.com/how-to-socialise-your-labrador-puppy/

https://www.pdsa.org.uk/pet-help-and-advice/looking-after-your-pet/puppies-dogs/puppy-socialisation