Vásároljunk-e olcsó „fajtajellegű” kiskutyát?

(tenyésztő vs. szaporító)

A legegyértelműbb tanács ami egy kiskutya vásárlása során felmerül: SOHA  ne vásároljunk szaporítóktól, hiszen a kiskutya szenvedésén és saját csalódottságunkon, valamint a sokszor komoly anyagi előre nem látott ráfordításon túl egy nagyon rossz dolgot is teszünk ezáltal: fenntartunk egy állatok szenvedéséből és kizsákmányolásából lélektelenül profitáló kört és sok állat jövőbeni szenvedéséhez is hozzájárulunk ezen tevékenység támogatásával.
 

Gazdasági csodák  márpedig nem léteznek. A kutyatartás (tenyésztés) nem egy olcsó hobby és ha tényleg igényes és minőségi szinten űzzük azt, akkor nagyon komoly anyagi ráfordításra van szükség:

-minőségi tenyészállatok, sokszor külföldi szinten is elismert kennelekből -megfelelő élettér és jó körülmények biztosítása

-egészségügyi ellátás (alap + eseti), paraziták elleni védelem

-megfelelő higénia és tisztaság fenntartása

-egészségügyi szűrések -tenyészszemlék, képességvizsgák

-kiállítások -szakmai képzés, szemináriumok, tenyésztői konferenciák -kiemelkedő szintű táplálás

-kiskutyák tesztelése, állatorvosi vizsgálata, stb.

Itt még nem említettük a rengeteg ráfordított energiát és időt. Egy elkötelezett tenyésztőnek a kutyái a családtagjai és körülötte forog az élete és időbeosztása. Nincs az a program amit egy kutyus betegsége vagy éppen egy alom felnevelése ne tudna felülírni.  

 

Nem a törzskönyv teszi a különbséget, hanem mindaz ami mögötte van

A szaporítók viszont a fentiekből megpróbálják  tudatlanságból vagy szándékos kegyetlenségből kispórolni mindazt amit csak tudnak és a kutyák jóléte az utolsó szempont amit figyelembe vesznek.

Nem várhatjuk el azt, hogy a szaporítótól vásárolt  1 x 1 méteres boxban, koszban és legolcsóbb ételen felnevelt kiskutya teljes értékű családtaggá válljon. És nagy valószínűség szerint soha nem is fog.

Miért kezdjünk rosszul egy kapcsolatot, ha kezdhetnénk jól is?

Miért rontsuk el azt a csodálatos érzést amit egy kiskutya családba fogadása és fejlődése jelent a folyamatos szorongással és aggodalommal amit a kiskutya testi és lelki egészségéért érzünk?  

 

Mindenképpen gondolkozzunk el azon, hogy egy szaporítónál „teljesítő” tenyészállat miért nem hozhat létre törzskönyvezett utódokat, hiszen a szaporítónak is jobban megérné a magasabb áron eladott kiskutya? A válasz nagyon egyszerű: az illető kutya nem alkalmas tenyésztésre, hiszen nincs ismert származási vonala (és így a fajtatisztasága sem garantálható) vagy pedig bár van törzskönyve, de valamiért nem kapja meg soha a tenyészthető minősítést a fajtagondozó szervezettől vagy nem teljesíti a minimum egészségügyi követelményeket. Ez nem csak egy formaság, hiszen a kritériumrendszerek úgy vannak megfogalmazva, hogy kizárják a tenyésztésből a tenyésztésre valamilyen okból kifolyólag alkalmatlan egyedeket. Egy szaporító viszont örömmel csap le az ilyen (olcsóbban megvásárolható)  kiskutyákra és nagy örömmel nevel belőle „tenyészállatokat” vagy mert nem tudja vagy mert nem érdekli az, hogy milyen károkat okoz ezáltal.

Kiskutyát nevelni lehet így:

puppy farmers.jpg

... vagy így

IMG_6861.jpg

nagyon nem mindegy...  

Egy másik csapda amit az agyafúrtabb szaporítók szivesen alkalmaznak, az a Magyarországon "tenyésztett" és más országban törzskönyvezett kiskutyák. Itt elsősroban azokról a "tenyésztőkről" van szó akik megpróbálják kihasználni azt, hogy egyes szomszédos országokban sokkal lazább követelményeket kell teljesíteni egy tenyészállatnak. Ha például Magyarországon egy kutya nem kap tenyészthető minősítést egészségügyi okokból, ez máshol nem feltétlenül kizáró ok és a kutya ott tenyészthető lesz. Másrészt ilyen módon vonják ki magukat a magyar fajtagondozó egyesületek vagy MEOESZ illetősége alól. Így például az új gazdi, amikor megkapja a törzskönyvet (ha egyáltalán megkapja), meglepődéssel tapasztalja, hogy azt Szerbiában állították ki. Ha valami rosszra fordul a kiskutyával, felelősséget senki nem vállal érte és a hazai kutyás szervezetek sem tehetnek semmit. Természetesen Szerbiában is folyik minőségi kutyatenyésztés, de ezek a szaporítók nem ezt teszik.

A magyar törzskönyv garancia arra, hogy a tenyésztő valamely hazai fajtagondozó szervezet tagja és ahhoz, hogy tenyészthessen be kell tartania a tenyésztési szabályzatot.  

 

Elhangzik az az érv is, hogy lehet szeretni egy nem fajtatiszta kutyát is. Ezzel tökéletesen egyetértünk, viszont akkor semmilyen módon ne vásároljunk pénzért egy kutyát, hanem menhelyről vagy fajtamentő szervezettől fogadjunk örökbe ingyen egy kutyát. Ezáltal többszörösen is jót cselekszünk: megmentünk egy életet és nem járulunk hozzá a lelketlen szaporítói tevékenység fennmaradásához.

 A technológia fejlődése természetesen a szaporítókat is elérte.

Ki ne vásárolna szívesen olcsóbban egy olyan "tenyésztőtől" aki zárt facebook csoporton tartja a kapcsolatot a gazdikkal, a kutyáit tűrhető körülmények között tartja?

 

Csak éppen a legfontosabbak hiányoznak: a tenyészthetőség mimimális feltételei. Az ellenérv: de hiszen minden náluk született kiskutya cuki és miért fizetne valaki  több pénzt néhány apró különbségért. Amúgy az állatorvos időnként megnézi a kutyákat (ez természetesen legtöbbször nem igaz és nem is alkalmas a szűréseket helyetesíteni). Egyébként is a kutya nem fog majd kiállításra menni és nem kell egy törzskönyvnek nevezett sznobéria. Meg egyáltalán, ha lesz valami baja a kiskutyának majd kap másikat a gazdi (nyílván, ha tömegtermelés van nem igazán gond cserélni egy "hibás darabot" - bár legtöbbször ez sem tartják be). 

A tenyésztési minimum szabályok nem azért vannak, hogy valaki sznob gazdikat tudjon kiszolgálni, hanem azért mert ezen minimum alatt nincs biztonságos tenyésztés. És ismételten tegyük fel magunknak a kérdést: miért nem ad a szaporító törzskönyvet ha a törzskönyvezett kutyák drágábbak?

A válasz egyértelmű: mert nem tudja teljesíteni a minimum tenyésztési feltételeket és ezt azzal intézi el a kevésbbé informált / tudatos jövendőbeli gazdinál, hogy az nem is fontos, ha a kutyus nem lesz kiállításra szánva, "csak" családi kutyus lesz.

 

Egy igazi tenyésztő soha nem tesz különbséget a "csak családi kutya" és a "kiállítási kutya" között, hanem mindig a maximálisra törekszik minőségben

Ha szeretnénk elkerülni az új családtagunk szenvedésével járó lelki megrázkódtatást és a lelketlen szaporítói tevékenység támogatását, kerüljük el ezeket a tenyésztőnek látszó szaporítókat.